2021

Yech'thai Számonkérés

Jerome király, veritoni király
Léptet dicső lován
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A yechthai tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Varázslói már hűek-e?
Használt-e a győzködés:
Katonáink ereje?

S a nép, az istenadta nép,
Kik betelepülhettek,
Mondd, boldogok-e mind?
Örülnek-é a kapott földeknek?

Felség! valóban koronád
Legdicsőbb győzelme Yech'tha
Földet, folyót, hű varázslót,
Hegy-völgyet benne lelsz ma.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhóik a romok közt, mint
Megannyi puszta sír.

Jerome király, veritoni király
Léptet dicső lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Banfol vagyon a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Banfol nagyúr, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép vidék
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi hegyeken.

Ti urak, ti urak! hát senki sem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti nemes lelkek!
Ne éljen Morgenstern Király?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de kárhozott itt
Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak!... ti nemes lelkek!
Ne éljen Morgenstern Király?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy caragoni bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég veritoni urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz Banfol emelkedik.

Nincs itt külhoni,
Csak hozzád hű emberek,
Te vagy királyunk,
De be kell látnod tettedet.

Yech'tha holt földjére százakat küldtél
Hol a nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Holt hű katonák ezrei,
Halomba, mint kereszt,
S aki sose volt dicső, nemes lett:
Király, te tetted ezt!

Nemesek! ez igen kemény -
Mondja Jerome -
Láttom sok gond nyomja lelketek
Gyűljünk hát össze - én tudok egy helyet!

Szerintem legjobb erre
Tiken erdeje
Hol vadászva s borozva,
Megbeszéljük ezeket.

Ekkor vakmerőn s hívatlanul
Feláll egy másik nemes
Hegyes füle elfre vall,
Hangja dühös, de kellemes:

Lágyan kél az esti szél
Melza-öble felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.

Caragonnal versenyed
Sok ezer lelket követelt...
S int a király, hogy küldjenek,
Minden nemesnek levelet.

Nemesek! ez igen kemény -
Mondja Jerome -
Láttom sok gond nyomja lelketek
Gyűljünk hát össze! Én tudok egy helyet.

Szerintem legjobb erre
Tiken erdeje
Hol vadászva s borozva
Megbeszéljük ezeket.

Lenne itt még valami,
Szólt egy újabb nemes
Harmadikként felállt
És a királyra meredt:

Miért kell hívőknek idegenbe
Hosszan zarándokolniuk?
Talán az egyházaknak kellene mind
Veritonba vonulniuk!

Nemesek! ez igen kemény -
Mondja Jerome -
Láttom sok gond nyomja lelketek
Gyűljünk hát össze! Én tudok egy helyet.

Tudjuk mi a legjobb erre
így irány Tiken erdeje
Hol vadászva s borozva
Megbeszéljük ezeket.

(Köszönjük Arany Jánosnak, hogy megírta A walesi bárdok című verset, így ihletett adott nekünk)